A fagyöngy az emberiség egyik legrégebbi gyógynövénye, az ókorban a leveleket és a leveles hajtásokat Hippokratész és Galenus is alkalmazta.
Az orvostudomány és az analitika fejlődésével azonban fény derült az addigi fekete foltokra. A fagyöngy erős hatású polipeptid-keveréket tartalmaz. Egyes fehérjéi az érrendszerre hatnak, vérnyomás-csökkentő, vérnyomásszabályozó hatással rendelkeznek, míg mások az immunrendszer aktivitását fokozzák.
Az erek áteresztő képességét javítja, ezáltal jó szédülésre, fülzúgásra, visszérre, javítja a koncentrációs képességet.

A fagyöngy az elkövetkező évek során valószínűleg a rákkutatás során kerül még inkább a figyelem középpontjába. Számos kutatás (legfőképpen állatkísérlet) zajlik napjainkban is, melyek során a növény hatóanyagait a kemo- és a sugárterápia mellékhatásainak enyhítésére használják. Remélhetőleg azt is sikerül majd rövid időn belül alátámasztani, hogy a növény a daganatellenes kezelések alatt valóban hatékonyan csökkenti a fájdalomérzetet, segít a betegség során visszaszerezni a megfelelő fizikai erőnlétet, és javít az általános közérzeten is.